E szép május eleji napon visszaemlékeztünk nagyszerű nyugat-magyarországi és ausztriai kirándulásunkra, és megosztottuk emlékeinket itthonmaradott Csoporttársainkkal, mégpedig Szalma Jutkánk friss fotó-galériája és közös (némileg kaotikus, de informatív) mesélés által. Lenyűgöztük Társainkat a magaslatokkal, várakkal és kastélyokkal, melyeket bejártunk, s utána még Marikánk hiánypótló szobor-azonosítóját is megtekinthettük Zalaegerszeg tartományából. A Riegersburgi Kastély és „boszorkány”-úrnője annyira foglalkoztatott bennünket, hogy kértük Zsuzsinkat, a meglévő prezentáció nyomán tekintsük még egyszer végig e rémisztő sasfészek nevezetességeit, történetét, azonosítva a kép-galériával a valóságban látottakat. Gyönyörű és tartalmas út volt – köszönet a szervezőknek!
Most pedig, nincs más hátra, el fogjuk kezdni még a nyár beállta előtt a nagy Rembrandttal történő egyéves ismerkedést…
