Mai alkalommal egy elmaradt kisbeszámolóval kezdtünk: Kovács Szabina tagtársunk vetített szép képeket Nyitráról, ahová két héttel ezelőtt elkísérte a Csoport vezetőjét egy háromévenként esedékes régi magyaros konferenciára („Drámák határhelyzetben”). A konferencia tétje az iskoladráma volt, s a két (három: Ausztria) ország legjelesebb szaktekintélyei adtak elő a négynyelvű megmérettetésen. Maga a város pedig, a Zobor-heggyel, odébb a Csitári-hegyekkel, a kis szelíd Nyitra patakkal: valóságos „régimagyar” szépség! Szabina még a Dunakanyart is fényképezte az elhaladó vonatból, így nosztalgiaképpen ezt is levetítettük a Csoportnak.
Ezután Németh Kati tagtársunk következett nehéz németalföldi témájából: Rogier van der Weyden munkásságából. Weydent a szakirodalom Jan van Eyck nagyságrendű művészként írja le, de életéről, munkásságáról kevés adatot találni magyarul, így előadónk rendkívül értékes és önálló utat választott a festő bemutatására: a műveket, azok képi, szimbolikus világát helyezte középpontba, alapos műelemzéseket adott, melyek kifejezték mély érdeklődését, elkötelezettségét témája iránt. Sok szép, ismeretlen képet láttunk; sok új, sosem hallott területre vetült fény ezen az órán, egy igen gazdag prezentáció nyomán. Haranghyné Ancinak is köszönjük az értő, érdeklődő prezentáció-gyártásokban való teremtő részvételt!