Ismét megszakítottuk az immár sokat tűrt Bruegelünkkel való kíváncsi, vágyakozó foglalkozást, mert az Art.Pagony újra kirándul, hegyet mászni indul, ahogy ezt néhány éve nyaranként bevezette. Teszi ezt az idén azzal a szigorú fogadalommal, hogy a 25 fokos útvonal-emelkedést semmiképp meg nem haladja barangolásai, túrái során: nincs szikla, nincs barlang, nincs meredek ereszkedő és bozótos, keskeny patak-híd és veszélyes általmenet… Tanultunk a tavaly történtekből, de vágyunk kirándulni, s úticélunk most a Bakony, a régi betyárok fészke, Bakony lesz a mi Bakonyunk, s nem Párizs, és megnézzük Zircet, Bakonybélt, szelíd túrákat teszünk a nevezetes emlékekkel teli tájon, s reményeink szerint bizonyos tortaféle sütemények is szóba kerülhetnek, ha a naptár mást mutat is már...
Ehhez a szép bakonyi tervezethez hallgattunk-néztünk ma két számottevő előadást: Balogh Erzsi Bakonybél és környéke nevezetességeit tárta fel, sok-sok képpel, ízelítővel; Szalma Jutkánk pedig csoportunk komolyságához illő komolysággal, alapossággal mutatta be a hazai bencések történetét, dunántúli fészkeit, középpontban a belőlük kivált, őket korrigálni kívánó cisztercita rend magyarföldi sorsának alakulását. Valóságos történelmi és földrajzi utazásban volt tehát része a csoportnak, s a valós képekhez, érzékletes festményekhez a számítógép modelljei, virtuális képei is hozzájárultak. Köszönjük előadóinknak a széleskörű tájékozódást/tájékoztatást; köszönjük Máriánknak, hogy évről évre felejthetetlen kirándulásokat szervez nekünk!
