Szilágyi Klára ma ismét lenyűgöző előadással örvendeztetett meg bennünket: Bruegel volt a tét megint, egy már sokszor elővett, sokat elemzett festmény új szempontú megközelítése – a Keresztelő („Bemerítő”?) Szent János prédikációja, melyről a Szépművészeti Múzeumban Ormos Zsuzsi beszélt nekünk.
Klára ma a festmény vallás- és művelődéstörténeti hátteréről, magyar kapcsolatairól szólt, s korántsem értünk témánk végére, következő alkalommal folytatjuk. A kálvinizmustól a baptizmusig, anabaptizmusig jutottunk, egy kegyetlenül közelítő, biztosnak tudott világvége jövendöléséig, a Tau jele alatt. Sok mindent megtudhattunk a Batthyány családról, kiváltképp a rendkívüli sorsú Boldizsárról – csoportunk újratanulja a történelmet Kláránk révén, évek óta. A sokalakos, rejtelmes kép újabb s újabb arcait mutatja felénk törököstül, cigány jósostul, epileptikus hallgatóságostul, s a jobb oldalon trónoló kikezdhetetlen, megdicsőült Bruegel-anyós jelenlétében…
Mind jobban az az érzésünk, hogy Bruegel festőművészete sokkal bonyolultabb annál, mint kezdetben hittük: az alkímia felé tájékozódás, allegorikusság, a népi mondások fordított világa mellé vallási szélsőségek, eretnekség-gyanús különös szektásság levegője, elfedett, veszélyes, lázító és vonzó jelentések társulnak,
kíváncsian várjuk a még hátralévő Bruegel-előadásokat!
