Rendhagyó foglalkozás követ rendhagyó foglalkozást, kis-kirándulást, mozit, pohárköszöntőt és sütizést, betlehemes műsort… --, de csoda-e ez így év vége felé egy ünnepelni, kirándulni, sütizni és mozizni (s még mi mindent!) amúgy is szerető Pagony esetén?
Péntek délután marathoni Karácsonyt tartottunk, de nem ám csak kerekasztal mellett, finomságok előterében folyó finom beszélgetés által, hanem, ahogyan megszoktuk az évek alatt: a szakmai szint semmiféle csorbát nem szenvedett most sem: Szent Lucia, a betlehemes népszokások, a karácsonyfa-állítás szokásai, a kereszténység előtti s utáni hagyományok képeken és szóban egyaránt helyet kaptak a műsorban, nem beszélve Gézánk alanyi- s a többiek szekunder, de szép és szokatlan szavalatairól, versválasztásairól…
Volt tombola és ezerféle sütemény, álomszép asztal és kölyökpezsgő, és kétszer két Angyalka is meglátogatott bennünket: két ezüsthajú, ezüst szárnyú derűs angyal ajándékot osztogatott, két barnaszemű, komoly gyermekangyal pedig furulyált és dalolt a Pagony örömére…
Ma este pedig Szegeden jártunk, a Belvárosi Moziban az Uffizi Képtárral és Firenze műtárgyaival ismerkedtünk (még április előtt!) egy lenyűgöző 3D-s szuperfilm segítségével, közvetlen közelből pillanthatva Michelangelo Dávidjának elszánt tekintetébe… Előtte a REÖK Palota gazdag tárlata, egy színházi produkció: igazi csemegék és ámulatok így, Karácsony előtt, mit ne mondjak, sok saját főzésű barackbefőttel…
