Visszatért Zsuzsink köteles útjáról, teendői közül, s bevégezte nekünk a Dürer-művet, áttekintést és egyetemi felkészítést: most, e kurzuson váltunk nagykorúvá… Nem hittük ugyan el, hogy a német Mester ilyen elképesztő szerkezettel, melyet Zsuzsink nékünk Dürer elméleti írásai és rajzai nyomán prezentált – képes lehetett pontokból lantot szerkeszteni és zsineggel operálni a valósághűség érdekében, kiszerkeszteni a heverő csoda-asszonyt és lekicsinyíteni őt egy vászon méreteire…, de úgy tettünk, mintha hinnénk, s ámultunk. Ámulunk most is. Továbbá végig-ismételtük a 110 (sic!) diás vetítést, mindenki örömére. Jöhetnek most már a választott előadások!
És a Nyíltra való készülődést is megkezdtük, végighallgatván Máriánk Baldung Green-jét a rettentő szablyával, karddal, tőrrel átszúrt ártatlan és halvány Szűzanyával, e korántsem rejtett, ellenben valóságos szimbolizmus áldozatával… Gondolatokkal, ötletekkel, Szépművészetit idéző emlékekkel teli előadás-kezdeményt hallottunk, tele várakozással. Várjuk Annánk előadását is Jörg Breu-ról, aki NEM M S mester ugyan, de óriási festő, és kedveli a muszlimánokat!
Legközelebb pedig jöhet az Utolsó Ítélet és a Dunai Iskola széltépte fái,
majd a Melancholia, mely Szaturnusz jegyében született,
majd a titokzatos Apostolok, mind a Négyen!
