Ünnepi együttlét volt a mai, szeretett Gézánk Marika-versével együtt: őt, Bagi Máriánkat ünnepeltük – kirándulásunk szervezőjét, kézben tartóját, s bár erre – az ünneplésre – ő maga nem adott engedélyt, végül mégis elfogadta szerény pressziónkat.
Először is: volt egy csomó rendkívül finom házi- és nem házi süti, s volt komolyság és tréfa vegyesen, mint körünkben mindig.
Szalma Jutka ünnepi prezentációt készített Róth Miksa üvegablakaiból, kitekintéssel, új felfedezésekkel. Kláránk vállalt feladata a Tosca ismertetése volt, s a humort úgy csempészte be előadónk e totál-tragikus darabba, hogy a jellemek rendszerének vázolása után azt részletezte, mint hulla a hulla a darab különböző pontjain…
Ormos Zsuzsink a tőle megszokott invencióval és alapossággal támasztotta fel számunkra romjaiból a Boldog Margit-kolostort és templomot a Nyulak szigetéről, s így tanított bennünket ismét épületek olvasására.
Németh Kati Brechtet kommentálta a Vígszínház-beli előadás ürügyén, csupa kérdéssel zaklatva gondolkodni vágyó csoportunkat.
Utána volt egy kis pantomim is viselt dolgainkból, végül pedig Haranghyné Anci változatos és profi technikájú Marika-vetítését nézhettük meg, mely átfogta a kirándulás négy napját, középpontjában mégis Hősnőnk örökké türelmes mosolyú arca állott.
Köszönjük a kirándulást, és jövőre Bécsbe, Acapulcóra vagy Mártély-Külsőre szeretnénk menni, Máriánk szervezésében!
