Jeles vendégeket üdvözölhetett ma Csoportunk a foglalkozáson: Hamvas Endre dr. és Jávor György dr. elfogadták meghívásunkat – utóbbi mint ékes hallgató és barát, előbbi mint ékes előadó és barát jött hozzánk, hogy latin (ógörög, filozófia, orosz) szakosokként nékünk az okkultizmust, alkímiát (netán a gnózist, a hieroglifák kezdeti termékeny félreértését) magyarázzák, értelmezzék, kérdéseikkel gazdagítsák.
Nem voltunk már előismeretek híján: Bruegel Ikaroszától indítva több ízben érintettük az alkímia kérdésköreit, hogy aztán Bagi Máriánk gazdag prezentációja Hermész Triszmegisztoszig és a Smaragd tábláig, az alkímia szimbólumaiig is eljuttasson bennünket.
Hamvas Endrében ma a Corpus Hermeticum fordítóját és jegyzetelőjét üdvözölhettük, aki értő és érthető szavakkal ecsetelte ezt a nagyon nehéz és „hermetikusan elzárt” területet. Végül meg kellett értenünk, hogy az alkímiának bár nem kevéssé fontos, ám csupán első fázisa a fizikai anyag-átalakítás. Ennél lényegesebb és magasabb rendű az a folyamat, az a transzmutáció, mely révén az ember, önmaga korlátait meghaladva, áthágva, itt, e földön már megismerheti az örökkévalóságot, s maga is Isten közelébe kerülvén, mi több, akár istenülve részesülhet egy mélyebb tudásból.
Sokat haladtunk a mai órán a gimnázium felsőbb osztályaiba lépés iránt, és részesülhettünk annak belátásában is, hogy az igazán okos ember mindig szerény tud maradni, mivel a tudás, az értelem alázatossá tesz a nem ismert dolgok áradata, önnön parányiságának tudata előtt.
