A mai napon váratlanul egészen különleges, valójában nem tervezett program alakult ki foglalkozásunkon, a német Dunai Iskola- és a reformáció dogmatikai rendszere-beszámolók helyett. Két művészünket hallgattuk: alkotómunkájukról, műveikről, művészetről fogalmazott gondolataikról számoltak be a Csoportnak, s mindez oly érdekes volt, hogy eszünkbe sem jutott németjeink kedvéért a mesét megszakítani. Hisz őrájuk – Altdorferre, Dürerre, Holbeinre -- még sok hónap áll rendelkezésünkre.
Ormos Zsuzsink új grafikáiból az Ortodox Szerb Templomban nyílt szép kiállítás 11-én (a Pagony, természetesen, jelen volt a megnyitón, s mindenki kiválasztotta a maga kedvenc képét…) – Ő, Zsuzsi e kiállítás-előkészítő munkálatokról számolt be, saját alkotói módszereiről, dilemmáiról.
Haranghyné Ancikánk pedig festői stúdiumokon esett át Bányai Béla és Társai vezetése alatt a Mártélyi Művésztáborban, s erről láthattunk részletes vetítést, műhelytitkokba pillantva. Láttunk szélmalmokat, forró mezőket, ahol a tájban, a sivatagi éghajlattal dacolva, Lányaink dolgoztak: mert Ancikán kívül ott láttuk Annánkat és régi vendégünket, Bitó Ágit is.
Szép, tartalmas, igazi, nyári szüneti víg foglalkozás volt!
