Elkezdtük hát kirándulásunk előkészítését, s meghallgattuk az első vetítettképes előadást: Szalma Jutka beszélt, s ismét épületekről. A szecesszió történetéből villantott föl epizódokat, izgalmas képekkel,
majd rátértünk áprilisi délvidéki utunk állomásaira, s Szabadka és Palics szép épületeit vettük sorra. Egy másik Nagyvárad! – jutott eszünkbe egy korábbi prezentáció, egy korábbi kirándulás. Róth Miksa nevével is sokszor találkozhattunk, amiként Raichle Ferencével, Lechner Ödönével, Komor Marcelléval is. Nem csupán az épületekkel ismerkedtünk, de kissé beleláttunk tervezőik életrajzába, sorsába is, ezáltal Szeged is szóba került.
Judit után Bagi Máriánk következett a régi s az új Vaskapuval, a sebesen rohanó vad folyóval, Széchenyi álmával, s még hamarabbról: a római császárok elgondolásaival, nyomaival. Hajózni fogunk, s tán Szörény váráig is eljutunk – reménykedünk most már, de Marikánkat még egyszer meg kell hallgatnunk, mert kevés volt az idő minden részlet megfontolására, hisz időt kellett szakítani a Nyílt Foglalkozás frissen elkészült képeire is,
köszönet érte készítőjüknek!
