Ma rendhagyó foglalkozás volt, hiszen itt a Karácsony, s ezt mi minden esztendőben pontosan megüljük, mi, a Pagony örökifjú tagjai! Sokan összegyűltünk a mostani pénteken, aki csak tehette, velünk volt, kisebb-nagyobb panaszok, megrendült egészségek ellenére. Mert fiatalabbak nem lettünk ugyan, de akaraterőnk, érdeklődésünk, derűs kedélyünk sem csökkent az évek alatt, ahogy ezt a sok kitűnő adventi bemutató, festmény, fotó, zene és költemény is bizonyította. A dekoráció Antóniánk találékonyságát, ügyességét dicséri, Máriánk az est fő szervezője, motorja volt most is, s velünk volt ismét Eszterkénk, a költemények szenvedélyes, avatott tolmácsolója. Gézánk is mondott saját verset, mellé Ancikánk szép, törékeny képével,
Angyalkáink pedig vidámabban s meghittebben érkeztek, mint valaha – és szórták ajándékaikat. nem utolsósorban pedig: rengeteg, számolatlan sütikészletek álltak elő a tombola mellé, és: elégséges mennyiségű, méz-finom barackos kölyökpezsgő! Jövő péntek még 2018, Ancikánkkal folytatjuk a barokkot, még Szilveszter előtt!
