Ismét Vermeerrel foglalkoztunk a mai órán, nehéz megválni tőle, hisz annyian tették le voksukat, döntő szavaikat e festőóriás mellett – nem győzzük olvasni; nem győzzük véleményeiket egymással szembesíteni. Kedvenc olvasmányaink most: Tolnay Károly, Fogarassy Miklós, és az újabbak közül Svetlana Alpers, aki egészen meghökkentő, provokatív gondolatokkal áll elő művészünkkel kapcsolatban, jórészt megtagadva tőle az ikonológiai elemzés szükségességét, helyette mély realizmusát, „csendéletei”, valóságábrázolása már-már videokameraszerű bravúrját kiemelve.
A következő órán Zsuzsinkat hallgatjuk, ugyancsak Alpers és Fogarassy nyomán a holland térképekről, kartográfiáról s annak festészethez való viszonyáról.
Ma, az óra végén viszont azon ámulhattunk Marikánk tolmácsolásában, hol is élt pontosan festőnk Delftben, miként modellezhető e különleges kis csatornaparti város a híres Mechelen hűlt helyével s az Új Templommal, s hogy mi mindent lehet megtudni az internetet faggatva arról a városról, mely most is él, fejlődik, emlékhelyekkel telítődik…
