Péntek ugyan, de délelőtt. Oktatót mélyen a hó alá söprő egyéb teendők miatt történt a módosítás. Ámde készülődésünkkel a 2019-es Nyílt Foglalkozásra – szépen haladtunk így is. Beosztottuk az átismétlendő, átdolgozandó kiselőadásokat, s megkezdtük a végighallgatásukat – valamennyiünk okulására. Az évek alatt megtanultuk felismerni és átérezni az át-ismétlés fontosságát, memóriába véső erejét. De nem mechanikusan ismétlünk („szajkózunk”) már elhangzott előadásokat, szövegrészeket, ellenben, afféle „mesterkurzus” résztvevőjeként (mint ma is), a Csoport nem passzív, szó nélkül elfogadó, bólintó közegként van jelen a foglalkozáson, hanem érdeklődő kérdezőként, háttér-információkra kíváncsian, az elsorolt tények mögé látni igyekezve. Ez történt e pénteken is Szalma Jutkánk érdekfeszítő előadása alatt, melyből egy hosszabb s egy rövidebb verziót is meghallgattunk.
Azt azonban, hogy mi volt a referátum tárgya, e ponton mégsem fedi fel a blogbeírás szerzője – maradjon meglepetésnek kedves márciusi Közönségünk számára…
