Kedd, első bepótló óra a héten: végre ismét találkozott a Csoport – nehéz még egyetlen hét kihagyást is kibírni a megszokott-megszeretett óra nélkül!!
S méghozzá milyen előadással ismerkedhettünk! Új Erzsikénk, Forrai Erzsike Rembrandt Éjjeli őrjáratát elemezte, kiváló nyelvi szinten, s minden elérhető hazai forrást felvonultatva… A kép egésze is lenyűgöző; a kép hányatott, vészekkel terhes története is --, de méghozzá a titokzatos részletek: a fegyverét elsütő katona; a torkolattűz a csoport közepén; a parányi, groteszken kedves, épp-csak-látszó, krumpliorrú önarckép; a világító Tündérke, légyen Ő már bármi módon is „üdvöskéje” a Lővészegyletnek; a vaksötét háttér, mely valaha napsugaras hajnalt mutatott; a tölgyfalevél a kalpagon s a parányi, díszbe öltözött „alvezér”, hímzett, festői-arany kabátkájában, körbekötött deréksálában…
S mindez nem volt elég Erzsikének: táncoló lipicai méneket is mutatott kecses idomáruk és Lajkó Félix társaságában! Pénteken pedig Kláránk hajóiért megyünk a Könyvtárba reggel, utána meg irány az Őszi tárlat, futurisztikus kép-arzenáljával, első terem kizárva... CSAK nagykorúaknak!
