Az Art.Pagony a legfelnőttiesebb, legbölcsebb, derűsen óvatos és óvatosan derűs öntevékeny csoport a Hazában… Járunk a foglalkozásokra, senki sem riadozik, feltesszük a maszkot, kapkodjuk a levegőt, már, ami átjön a vékony perkálon; és a barokk kastélyokkal, oltárokkal, ill. -- a mai alkalmat hozzátéve -- a Rákóczi-szabadságharc korával s a Nagy Fejedelem alakjával, vitézkedésével foglalkozunk, im-ígyen is elterelvén figyelmünket arról, amibe nincs beleszólásunk: a vírushelyzetről s a politikai acsarkodásról.
Úgy érzem, az idén még jóval magasabbra tették a mércét az előadók, mint eddig. Szalma Jutka, Bagi Marika, s ma Szilágyi Klára valósággal egyetemi előadásokat tartanak: széles látókörű, roppant anyagot mozgató bemutatókat. A Csoport pedig hűségesen figyel, kérdez, jegyzetel, kiegészít; óra végén pedig a prezentációk újranézése által ismétlünk, rögzítünk.
Vajon kirándulunk-e még együttesen? Lesz-e poszt-vírus időszak a mi számunkra, lesz-e csend a politikai életben? Mi mindenesetre ma is átadtuk magunkat a történelemnek: a baljós, sok vérrel teljes 17-18. századnak, a török- és Habsburg-dúlta, függetlenségét újra- s újra hiába kivívni szándékozó régi időknek. Néztük a Nagy Fejedelem híres képét, hallgattuk hallgatását, szívesen olvasnánk Vallomásait és Emlékiratait is ezekről a hősi és zord időkről, janzenista bölcsességéről…
