Kétféle dologról is szó esett mai rendes heti találkánkon: Forrai Erzsikénk, megszokott pontosságával, finom eleganciájával Nyitra felvidéki csoda-városról beszélt nekünk, benne a Nagyboldogasszony szoborcsoportról is. Megtudtuk, hogy a szoborcsoport teljes magassága mintegy tizenegy méter, s hogy az alkotást Esterházy Imre püspök (ismét egy Esterházy!! a portréját is láttuk…) megbízásából Martin Vogerl szobrász készítette 1750-ben (még barokk, de már az 1700-as évek). Az emlékmű számít a település legnagyobb méretű szoborcsoportjának, méltán híres, bár egyik alakjának pontos azonosítása egyelőre nem történt meg (szerintünk: püspök! az illető). Annak emlékére emeltetett, hogy befejeződött az egy évvel korábban, 1749 körül pusztító pestisjárvány, beilleszkedik tehát a mű a fogadalmi oszlopok csodálatos kivitelezésű, ízig-vérig barokk sorozatába. 
Nyitra, Zobor-hegyéről nem is beszélve, oly sok mindenről nevezetes még (pl. hogy a Kör vezetője pár éve csodálatos konferencia-időt töltött ott, a REBAKUCS-csoporttal (reneszánsz és barokk kutatócsoport), nagy kirándulások s kiváló előadások közepette, de ott a csodálatos Kálvária is, a Konstantin Filozófus Egyetemről nem is beszélve, benne csupa nagy magyar irodalomtudóssal…
Nyitrát követően ismét elővettük a korántsem érdektelen, ámde, láthatólag, befejezhetetlen Vezekényi csata-témát, pár képnyit-mondatnyit ismét előrejutottunk, viszont a két záró-akkordig (Ilona Keserü Ilona kortárs-képi improvizációi, ill. Esterházy Péter különleges sorsú és történetű novellájának, a Dicső halál meghalni a honért című írásnak a felolvasása és megbeszélése) – ma sem jutottunk el. Talán egy kedvezőbb pillanatban…
Nyitrát követően ismét elővettük a korántsem érdektelen, ámde, láthatólag, befejezhetetlen Vezekényi csata-témát, pár képnyit-mondatnyit ismét előrejutottunk, viszont a két záró-akkordig (Ilona Keserü Ilona kortárs-képi improvizációi, ill. Esterházy Péter különleges sorsú és történetű novellájának, a Dicső halál meghalni a honért című írásnak a felolvasása és megbeszélése) – ma sem jutottunk el. Talán egy kedvezőbb pillanatban…
