Nem kis munkával sikerült ma, foglalkozásunk végén rávenni előadónkat, Ormos Zsuzsit, hogy, végtelen szerénységét levetkezve, tartsa még egy utolsó órával tovább előadás-sorozatát a Mátyás-Corvinákról, mely a közelmúlt egyik legizgalmasabb témája, s ez utolsó rész, amelyről ma szó volt, azaz a miniálás, az illuminálás, a kódexek kifestése és festői – épp ez a téma látszik legjobban érdekelni csoportunkat. Mint tavaszi virágoskert, oly derűsnek, pompázatosnak, színesnek és változatosnak tetszik előttünk a Corvina-könyvtár, de szó esett az írásképről, betűtípusokról, a könyvek elhelyezésmódjáról, a kötetek aranymetszéséről, címfeliratokkal ellátott metszeteiről is. Egyik legmegkapóbb epizód annak a Bibliának képi felmutatása volt, mely még Mátyás kora előtt keletkezett, és mely valószínűleg családi örökség: szüleiről maradhatott nagy királyunkra.
Tehát, a következő, rendhagyóan kedden rendezendő foglalkozáson még mindig, de el nem unva, a Corvinák feledhetetlen világáról lesz szó, érintve most már részletesebben az emblémákat, s reményeink szerint: a Hét Fő Erényt is.
