Lenkei Edit: A  c s e n d

 Mátrai túránk során elindultunk szépen libasorban, szigorúan a kékjelzésen egyik legszebb és egyben legvidámabb úticélunk, a táncoló kecskékhez címzett fogadóhoz. A Mátrára jellemző változatos erdőtársuláson haladtunk át, cseres-tölgyes, gyertyános tölgyes, majd magasabbra hágva, Galyatetőt elérve, a büszkén égre törő bükkös következett. Az andezitköveken bukdácsolva érkeztünk meg a fogadóhoz, ahol már nagy szeretettel és hatalmas gesztenyetortával vártak bennünket. Körünkben már hagyomány, hogy megünnepeljük  az önképzőkört vezető Oktatókatikánk  és Gregusné Marika csoporttársunk szülinapját, mivel  egy napra esnek. Házipoétánk, Haranghy Géza a tőle megszokott lírai hangvételű verssel köszöntötte az ünnepelteket.

A Nap ragyogott, az ég kéklett felettünk, a Mátra körbeölelte a kis társaságot és a teraszról láthattunk a Kodály-kápolna tornyát is.

A kápolnát 1941-ben szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Kodály Zoltán feleségével és barátaival itt járt 1941-42 telén.

A kápolna előtt megállva így szólt:”Figyeljetek! Imádkoznak a hegyek.”

Szállásunkra visszaindulva bevettük magunkat ismét a rengeteg nagy erdőbe, ahol már félhomály volt, szótlanul, lábunk elé nézve óvatosan haladtunk előre, vigyázva arra, hogy meg ne zavarjuk az erdőt. Mélységes csend honolt, akárha templomba lettünk volna.

Igen, imádkoztak a hegyek.

Folytatás...