Két hét (és egy háromnapos Mátra – Kék Túra) után végre ismét együtt az Önképzőkör, végre ismét találkoztunk megszokott péntekünkön (a soha meg nem szokható 14 órakor).
Átismételtük, felemlegettük a szép hegyvidéki napokat, megköszöntük Bagi Máriánknak a szervezést, a precíz, pontos, élvezetes programokat, s Anci („a Paparazzi”), kedves, figyelmes fotósunk frappáns kirándulásképeit is végigszemlélhettük. Felidéztük a legszebb tájakat, mulatságos és meggondolkodtató, szép pillanatokat. Az időutazást vissza, mindnyájunk félmúltjába egy tájra, ahol némileg megállt a természeti és történelmi idő.
Az emlékidézés után visszatértünk szeretett (de még mindig alig ismert) németalföldieinkhez, méghozzá a két héttel ezelőtti rejtett szimbolizmus átismétlésével. A prezentáció most is igen nehéznek bizonyult, Panofsky tanulmánya, mely a vetítés alapjául szolgált – nem kevésbé.
Végül Ancink új szempontú Sluter-előadása hozott lázba valamennyiünket az óra végén: egy Michelangelo-előzetes vad Mózes, a hat titokzatos próféta mondatszalagjai…
A következő foglalkozáson innen folytatjuk!
