A mai alkalom végre kedvezett a régóta készülődő Broederlam-témának: levetítettük s alaposan megbeszéltük ezt a különös formájú, a champmoli karthauzi kolostorból származó, de jó ideje már a dijoni múzeumban található kis oltárt, szépséges faragványaival, meseképeivel, változatos, térkitöltő festményeivel.
Panofsky okfejtéseit követve hallottunk a Mária kezében lévő orsóról, rajta a királyi bíborfonal, melyet csak a legtisztább leánynak volt szabad kezébe vennie a jeruzsálemi templomban, s megpróbáltuk ugyancsak Panofsky nyomán szétszálazni azt a négy elemből álló épületkomplexumot, mely az Angyali üdvözlet kép-részlet hátterét képezi.
Ismét hallhattunk a rejtett és szemünk elé tolt szimbólumokról, de érezzük, még ezen az egyetlen oltáron sem jutottunk végére oknyomozó munkánknak,
kezdve mindjárt azzal, hogy miként szorul a hírhozó angyal a Mária-betöltötte téren kívül, holott például a Flémalle-i mester képein éppen hogy a szoba belső terében ábrázoltatik; nem vettük észre a héját az „égen”, s nem adtuk meg jelentőségét az arany háttér előtt; de több szót érdemel még az Ószövetség világát jelképező „keleties” stílusú kupolás hátsó épület is… Következő alkalomra ezeken s társaikon kell töprengenünk!
