Eső, hideg, hó, sár – ez Vásárhely 2014 februárjában: csúszós latyak, vigasztalan szürkeség, néma pagony… Csakhogy mi ugyanazok vagyunk, és e mostani foglalkozás is pompásan sikerült, sőt!! Kláránk duplázott főpróbaszerűen, s mindkét előadása valóságos mesterkurzus volt számunkra: Bosch élete és kora, mögötte az inkvizíció és véres háborúk máglyái, torkolattüze – felidézte bennünk, s újragondoltatta, amiket eddig tanultunk. De hisz épp ezért ismétlünk, voltaképp ezért csináljuk évről évre a Nyílt Foglalkozást is – hogy amit hónapokon át részletről részletre megtanultunk, így rögzítődjék, így maradjon meg lényege szerint emlékezetünkben. De mindig van új felfedezés, volt most is, összefüggések, melyek eddig elkerülték figyelmünket, s jó volt újranézni Brabant térképét, látni például, hogy Hertogenbosch milyen közel van a tengerhez, hogy kígyóznak mellette-körülötte a tengeröblök, benne a sok kis sziget, s hogy a festészeben Velázquez által híressé tett Breda is mily közel van! Vagy, hogy mire képes az internet s a számítógépes grafika: elénk varázsolja az elképzelt Bosch tényleges házát ama Hertogenboschban, a piactéren…
Az adamitákról és Fraengerről, a meghaladhatatlan Gyönyörök kertjéről Klára interperetációjában -- már nem is szólok. Meggyőzőbb volt az első értelmezés, a pozitív verzió… Egyébként pedig: szeretnénk-e valóban visszajutni az Utolsó Ítélet után egy efféle „pszichedélikus” Paradicsomba? (Az Art.Pagony tiszteletre méltó tagságát beveszi-e ide a Seregek Ura?)
Nádai Mártánk ismét megrendítően, mély komolysággal szavalt Szepesi Attilától, de Boscht idézve, és ne feledjük az óra elejét sem, amikor fáradhatatlan és nagy tehetségű Máriánk mint tősgyökeres bécsi prezentálta nékünk a Császárvárosban teendő séták útvonalait, le szinte a pihenőpadokig, hol majd Albertinában és Kunsthistorisches-ben megereszkedett testünket pihentethetjük.
Jövő pénteken a főpróba első felével és Szőke Mártánk bemutatójával folytatjuk, betegeinket, gondokkal küzdőinket pedig várjuk vissza!
