Most nem Bécs, hanem Bruegel: teljes lendülettel benne vagyunk, alig elhagyva még szeretett Boschunkat. De voltaképp nem is elhagyva, hiszen az Ormos Zsuzsink vezette Bruegel-kollégiumból az derül ki, hogy figyelmünk új tárgya, az újabb flamand óriás sokat tanult Boschtól, képei, főként grafikái megdöbbentő hasonlóságokat, rokonságot, előd-követést mutatnak, miközben talán éppen az volna a legizgalmasabb vizsgálati tárgy: miért nem gondoljuk egy percig sem, hogy Boscht látjuk, mikor Bruegel boschi motivikájú, őt transzformáló, travesztáló képeit nézzük. Nyilvánvalóan egy elképesztő tehetségű, eredeti művész kirándulásainak, hódolatának, stilisztikai bravúrjainak, tanulmányainak vagyunk tanúi.
Várjuk a Bruegellel való elmélyült, részletező foglalkozást, de erre csakis Bécs után kerülhet sor,
ezért aztán következő órán Haranghyné Ancikánk Klimt-bemutatóját és Szilágyi Kláránk Bécs-történelmét várjuk, izgatottan.
