Brueghel, és Németh Katink mint előadó: idő, évszakok, időjárás és mezőgazdasági munkák, Itália ormai az északi jeges ködben, mélyföldön… Igen érdekes előadást hallhattunk, s ezzel meg is kezdtük (folytattuk) a Bruegellel való foglalkozást, melyet Ormos Zsuzsink alapozott meg még a Nyílt Nap előtt, Bécs előtt. A hasonlítás alapja most a Limbourg-fivérek Hóráskönyve volt (Kati korábbi témája), s láthattuk, hogy az ott kecsesen rajzos, főúri motívumkincs miként vált parasztira, reálisra, olykor bumfordi-humorosra, olykor riasztóan groteszkre, de mindig emberire, hétköznapira Bruegel ecsetjén.
Megragadott bennünket Bruegel látszólag szerkesztetlen, roppantul életszerű képi világa, faluja, jégszürkében, ezüstfehérben játszó itáliai hátterei, kis játékparasztjai mindennapi munkájuk közepette, a Van-Gogh-i búza- és rozstáblák s a fenyegetően mindenhol feltűnő finom rajzó akasztófa: Memento Mori!
Jövő héten Bagi Máriánk segítségével a parasztábrázolással folytatjuk!
