Rozgonyiné Piróka volt mai délutánunk főszereplője, s oly igen sok mindent tudtunk meg tőle Bruegelről s a Parasztlakodalomról, mintha egy nagy tanulmányt olvastunk volna végig… Piróka a netről igen alaposan nézett utána a lakodalmas népszokásoknak, a festmény tárgyi kellékeinek, mi pedig kétszer egymás után néztük végig részletről részletre a festményt, így minden kis elem sajáttá lett, emlékezetünkbe ivódott a bárányfejű, kenyeret eszigélő kutyától a rejtett és rejtélyes dobókockáig; a mustárszín és fehér keményre főtt kásáig s a pávatollig, vadul lakmározó vőlegényig, távol menyasszonyától, és sorolhatnánk a tárgyi és emberi részletek sokaságát, melyeket Pirókánk bravúros nagyításai tártak fel előttünk.
Eszünkbe jutottak aztán irodalmi művek is a parasztságról, magyarok és nem magyarok, s arról, hogy a paraszt élete bárhol a világon korántsem fenékig tejfel, hogy élete nehéz, sivár és gondoktól terhelt, s tán egyetlen öröme az ifjúság, a házasság, a lakodalom, a tánc, a gyorsan múló ünnep.
Legközelebb az Ikarosz bukása című kép lesz óránk tétje.
