Rendhagyó korai kezdés, rendhagyó izgatottság, korántsem rendhagyó elégedetlenség önmagunkkal… Ez jellemezte mai foglalkozásunkat, mely mindössze két alkalommal előzi már csak Nyílt Foglalkozásunkat: gyakoroltunk, időt mértünk, hallgattuk a félmúltunkról szóló ámulító előadásokat --, mert hisz, igen, közönségünkhöz szólunk e jubileumi alkalommal, mindenekelőtt azonban ismétlünk, felújítunk és emlékeztetünk: magunkat – magunkra, közelmúltunkra, jelentős pillanatainkra. Most nem írhatom le, micsodás előadásokat is hallgattunk-vetítettünk, de, túl a kötelezettségen, valóságos élményt jelentett mindnyájunknak a két és fél órás közös munka, egymás türelmes, közös felelősséggel történő bírálása, az önkritika és igaz érdeklődés. Az ámulat, hogy mi mindent láttunk már együtt. S a remény, hogy mi mindent fogunk még…
