Továbbra is a középkorban jártunk mai, nyári időszámítás szerinti reggeli alkalmunkkor, Ormos Zsuzsink vezetésével: a középkorban és – Krakkóban. A Szűz Mária székesegyház elmondhatatlan Gesamtkunstwerkjét, a Veit Stoss jegyezte szárnyasoltárt néztük ismételten és tovább, elmerülve a csendes, rejtőzködő Szűzanya titkos élete feltárható tényeiben, Mária elszenderedésében, s e történet-nélküli, mégis mozgalmas, lelki történésektől teljes csoda-oltár rejtelmeiben. A 2 méternél is jóval magasabb apostolok mozdulatai, arcjátéka, csavarodó, beszédes drapériái, a kezek pantomije, mely Michelangelo szobrait idézi, a furcsa, ellentmondásos, mégis (vagy épp ezért) oly kifejező tekintetek lenyűgöztek bennünket, s eldöntöttük: még egy hét erejéig Mária életénél s ennek képi ábrázolásainál maradunk!
