Ma megtértünk -- végtére is alig elkezdett -- németjeinkhez. Komoly, szigorú témát hallgathattunk Szilágyi Kláránktól: a reformáció szellemi háttere, Luther fellépése, elvei, reformjai, színes, kalandos, veszélyekben teljes élete, maga az evangélikus vallás, és hogy a predestináció tana, úgy tűnik, már őnála, Luther Mártonnál (sic! ő is magyar lett volna, mint Verne Gyula?) megjelenőben van, ha nem egészen oly módon is, mint Kálvin Jánosnál (!). Nehéz, száraz, történelmi-ideológiai és teológiai téma ez, de Klára a maga szokott rendszeretetével, elrendező képességével, kiváló, célra törő nyelvezetével, értelmével és nyugalmával (nem sorolom tovább) nemcsak megértetette velünk tárgyát, de vonzóvá, érdekfeszítővé és vitára ösztönzővé is tette azt. Kérdéseinket legközelebb tesszük fel Őnéki és egymásnak, de egy hét múlva a Dunai Iskolát és Altdorfer művészetét is napirendre tűzzük.
