Ünnepléssel kezdtük ma a foglakozást, sőt, epertorta magunkhoz vételével, költemények felolvasásával: Bagi Marikánk szép és jeles születésnapját ünnepeltük. Antónia is verselt, míg a Haranghy-házaspár festménnyel-lírával kedveskedett.
Ezt követően Piroskánk örvendeztette meg a Csoportot egy izgalmasnál izgalmasabb, sok kis- és néhány igazán nagy osztrák-magyar barokk képzőművész, szobrász munkájának felsorolásával. A terjedelmes prezentáció végigkalauzolt bennünket sok országhatáron belüli s -kívüli városon: templomokon, Szentháromság-oszlopokon, oromzatokon, kapuormokon, kőkerítések díszein – megértetve velünk, hogy nemcsak a világhírű óriások képesek gyönyörködtetni, de a kismesterek, az ismeretlenek, az elfeledettek, sosem-ismertek, eldugottak, felfedezésre várók – ugyancsak. Weöres Sándor Három veréb hat szemmel című válogatása, Tolnai Ottó prózája, Samuel Beckett festészeti érdeklődése stb. ugyanerre tanít és figyelmeztet bennünket.
