A mai alkalommal folytattuk Vermeer-vizsgálódásainkat, méghozzá Szlávikné Irénke segítségével. S bár a technika nem kedvezett nekünk, és a filmrészletek a Gyöngyfülbevalós leányról a következő foglalkozásra maradtak, amit megtudtunk Irénke prezentációjából a filmről; annak a festményhez s a regényhez való viszonyáról – izgalmas dolog volt, s várjuk a folytatást! Izgalmas kísérlet a médiumok közti terep, a határátlépés az egyes területek közt, s a híres Vermeer-mű a maga titokzatos szépségével láthatólag rabul ejt minden vele foglalkozót.
Beszéltünk még az órán arról a felfogásról is, mely szerint Vermeer van Delft apró, finom vásznai jórészt tekinthetők volnának egyféle speciális csendéletnek, ahol a béke, a halk szavú kontempláció s a finom sejtelem veszi át a hatalmat: anélkül, hogy natura mortává válna, still life marad…
