Csak néhány nap választ el a Nyílttól, és ma bizony megküzdöttünk a főpróbán önmagunkkal s az idővel… De nem volt-e ez mindig is így? Csakhogy mostanra változott, igényesebb, nagyobb tudású, árnyaltabb kifejezésmódú, cizelláltabb gondolkodású lett a Csoport: súlyosabbak az előadások is, nagyobbak a vállalások is. Bízunk szeretett közönségünk érdeklődő türelmében, ahogyan eddig is mindig. Reményeink szerint ismét olyant adhatunk Nekik, mely, legalábbis itt, Vásárhelyen, páratlannak mondható. Még ha hosszú is… Lesz sok zene, sok kép és kalács is, vigaszul, könnyebbségül!
Annyi bizonyos, hogy a Csoport vezetője ma is sokat tanult az ismétlések, téma-újramondások révén, de emberismeretből is. Mindenképp alapos a munka, melyet elvégeztünk – elvégzünk ezen a különös, mélyföldi, sós tengeri szél járta, dűnék szabdalta, szabadságszerető régi kultúra és festészet terén,
s éppen ez: a tanulás, megismerés és ismeretközlés a dolgunk. erre vállalkozunk esztendők óta, immár „nem középiskolás fokon”…
