Ma Svédországban jártunk, s bár ott élni a sok sötét és hideg és jeges eső miatt biztosan nem szeretnénk – az előadásból egy rendezett, biztonságos, gazdaságos, feleslegességektől ment’, igen szép, különleges ország képe bontakozott ki. Hazafelé az Önképzőkörről, honfitársaink fáradt, elgyötört ábrázatára, a ráírt gondokra pillantva – jogos tépelődés fogott el.
Az előadás, a vetítés nagyszerű volt Forrai Erzsikénk részéről, jó volt követni figyelmét a hétköznapok apró dolgaira is, nemcsak a gyönyörű tájakra, monumentumokra… Plasztikusan állt elénk egy messze északi ország a mienkétől oly különböző, egy másik-európai képe.
A sorok írója talán a jávorszarvasok közt, esetleg a védett békatelepen tudná egyelőre szerény önmagát hitelesen e gazdag és komor egű országban elképzelni. Szegény kicsi Dánia, Hamlettel együtt: az ágyúcsövek még mindig arrafelé irányulnak!
Jövő héten pedig megkezdjük a Nyílt Napra való erős készülődést: mindannyian várjuk a termékeny ismétléseket-bevéséseket, melyekre mostantól heteken át számíthatunk!
