A mai délelőttön megkezdte a Pagony a 15 éves, jubileumi Nyílt Napra, a „Rembrandt-Meeting”-re készülést, mely tartalmasabb (és hosszabb?!) lesz, mint valaha eddig bármikor… (Nem ijesztgetésnek szánjuk e közlést, csakhogy igen sok a kiváló előadás, egyikről sem mondanánk le szívesen.)
Ma három kiselőadást hallgattunk ismétlőleg végig. Először Németh Katinkat egy zenés bemutatóval (Gustav Holst: A bolygók című szvitje ötödik tételének (Jupiter) részlete), háttérben mitológiai jelenetek sorával (görög és római szcénák) a legnagyobb festőművészek ecsetje által, köztük természetesen Rubensszel és Rembrandttal). Igazi élmény volt: nem egy festményt, pl. Goya vásznát Proserpina elrablásáról – még egyetlen Csoporttársunk sem látta eleddig!
Ezután Editkénk adta elő gondolatait a Belsazár lakomája című festmény történelmi-vallástörténeti-legendabeli hátteréről és magáról a borzongatóan különleges, fény-árnyékos és kosztümös képről.
Marika egy vég-stádiumban lévő izgalmas előadást produkált, rengeteg képpel Rubens és Rembrandt művészetét összehasonlítandó. S bár ezt az előadást és vetítést már látta a Csoport – nem tudtunk betelni vele, érzékelvén újra a két zseniális művész roppant különbözőségét a roppant azonosságokon belöl.
Volt még egy fiatal vendégünk is Cz. Viola személyében, ki szakdolgozatát készül szentelni Csoportunk andragógiai-gerontológiai-, önművelő tevékenységének.
