Rendhagyó napon, kedden, de töretlenül…
Folytattuk a Boschsal történő aggodalmas és baljós ismerkedést, ugyanazon a prezentáción, amivel a múltkor Klára ismertetett meg bennünket. Nem csodálkozunk továbbra sem Panofsky aggályain! Megkíséreltük elválasztani az ismerőst az ismeretlentől: tetten érni a felülmúlhatatlan, kifejezhetetlen Boscht, aki senkihez sem hasonlít. Törekvéseink nem a megszeretést célozzák egyelőre, csupán tájékozódni szeretnénk a motívumok buja áradásában. E tájékozódásban Spissák Lajos szimbólum-kalauza bizonyosan segítségünkre lesz, a Gyönyörök kertje kapcsán, de számítunk Zsuzsink Szénásszekér-elemzésére, a Hét Főbűnre Ancikától, a Szent Antal megkísértésére az ismét csatasorba lépő Pesti Katitól, és Kláránktól A házalóra/Tékozló fiúra. Most összevetéseket kezdeményeztünk Dieric Bouts művészetével, Krisztus-arcmásokat keresgéltünk, próbáltuk tetten érni Bosch titkát… De hisz még az időrend megállapításával is gondjaink vannak, s a megrendelések mibenléte sem világos…
Lajos azt mondja, Karácsonyig elleszünk ezzel az új témánkkal, főként, hogy segítségképpen beillesztjük Brueghel Közmondásait és Bábel tornyát is a Bosch-fejezetbe.
