Szerdán találkoztunk, de igen nagy létszámban, jó közérzetben, s egyik legizgalmasabb óránk lett ez a mai.
Szalma Jutkánk, szokott alaposságával, utánanézett és tisztázta Szent Mihály és Szent György szárnyainak és sárkányainak kérdését, így nem maradt kétség, hogy Schongauer metszete melyiküket ábrázolta (ahogy Zsuzsink mondta is!)…
Utána Németh Katink mutatott be egy hihetetlenül jól kiválasztott és megcsinált, nagyításokkal teli, élvezhető színvilágú prezentációt Altdorferről, ezzel máris ötletet adva a 2016-os „Nyílt” egyediségéhez (a „négykezes” mint megszólalásmód). Célja pedig az volt Katinak, hogy elkülönítse egymástól Altdorfer és Dürer aláírásait, s ez sikerült is: a hasonlóság mellett a különbségek számba vétele.
Harmadikként Mérayné Cs. Katink látott hozzá, egy újabb „négykezes” első tagjaként Holbein Halott Krisztusa elemző bemutatásához, Dosztojevszkij életrajza, illetve A félkegyelműben megfogalmazott ekphraszisz felől, mély átéléssel, s egy olyan értelmezés felvillantásával, mely épp ellentmondani látszik a Dosztojevszkijének.
Magyarné Annánk kiállítása Algyőn pénteken nyílik; mindent elsöprő, fergeteges sikert Neki!
