Vetítés, ajándékozás, köszönet, emlékezés…
A mai alkalommal, visszatérvén bázisunkra, a vásárhelyi Könyvtárba, a pisai-firenzei út emlékeinek szenteltük magunkat Ancika máris elkészült fotói segítségével – ott volt mindenki, a kirándulásról hiányzók is (sőt, a most már erősen lábadozó Dratsayné Eszterkénk is, a kórházból visszatért Balázsné Mártink…), nagy beszélgetés, tréfa és figyelem alakult ki Ancika pompás fotói körül. Legközelebb Szabina munkáival folytatjuk: más képek, más hang, más emlékek felmozdulása. S a német reneszánsz végleges befejezéséhez, azaz a záró Dürer-referátumokhoz (Melancholia, Apokalypszis, Evangélisták) csak ezután jutunk!
Ezt követően pedig kijelentjük s bizonyítjuk, hogy „Manierizmus igenis létezik!” – következzék Rimay János költő, Bronzino, a kései Tintoretto és Michelangelo, főként pedig a Nagy Toledói: El Greco, a Görög!
