És az elmúlt hét? Egy blog, egy foglalkozás szégyenletesen kimaradt!! Példátlan, ill. egyszeri példával bír: évekkel ezelőtt, egy monszunesőre emlékeztető felhőszakadás okán volt hasonló… Most meg az áttetsző, hirtelen-fagyott vízjég, a legborzasztóbb csúszási fokú: ez volt, ami – józan önvédelemből --, de közös megegyezésre, múlt pénteken távol tartott minket nemcsak szeretett könyvtárunktól, de Vásárhely utcáitól is! E hét szerdán azután pótoltunk valamit múzeumba (Kondor Béla kiállítása a Tornyai Múzeumban) és forró csokizni/jeges kávézni (Fekete Sas) menéssel,
ma pedig végre ismét a helyünkön voltunk, s megnéztük az elképzelt Grecót az elképzelt Toledóban: önfeledten, beléfeledkezve, mozifilmen, Vangelis zenéjével. Utána Gézánk adott át nekünk, a dráma levezetéseként, kis lírai csokrot saját költeményeiből, mely csokrot Lincike hangján Szabina verse követett: micsoda költőink, festőink vannak! S tán újságcikk is megszólal majd erről a tiszta unicum csoportról! Még egy Kondor-betekintésre is maradt időnk: a Szent Margit falkép darabkái, neten fellelhető szép elemei kötötték le figyelmünket, no meg A szentek bevonulása és a Pléhkrisztus – Kondor óriási, drámai művész, minden kimondott szava figyelemre, továbbgondolásra méltó!
Jövő órán Zsuzsink elő-barokkjával folytatjuk, hogy aztán következzék a felkészülés idei Nyíltunka!
