A mai alkalommal visszatértünk kicsit Tiziano velencei világába, s arra kerestük a választ, milyen összefüggések találhatók a mester életútja, művészete, társadalmi szerepe és a barokk Rubens között. Bodránk előadása, dilemmái, felvetései felidézték bennünk a nem is oly régi reneszánsz foglalkozásokat, s az óra után jóval világosabban láttuk a reneszánsz és a barokk különbségeit, még ha a kései Tiziano-vásznaknak erős is a rokonsága Rubensszel; még ha mindketten az élet s a művészet fejedelmei is voltak a saját korukban.
Megláthattuk Tizianónak az Ermitázsban őrzött tizenhét éves kori első képét, mely oly igen különbözőnek tűnt azokhoz a festményekhez képest, melyeket korábban megismerhettünk: de hiszen gyakran tapasztaljuk ezt máskor is a zsengék esetén. Érdekes, hogy mivel Bodra Tiziano-tanulmányaink során még nem volt a Csoport tagja – egészen más szemlélettel és irányból mutatott most rá a mester festészetének jellegzetességeire. A két, kissé másfelé pillantó szem; a kálvinista és a katolikus más-másféle válasza a test feltámadására; a kontextuális narratológia és a női szépség mibenléte, elkülönítése: az Égi és Földi Szerelem voltak még többek közt témáink. Két mester, kik közül a második egyfajta stafétabotot is átvesz, miközben profanizál, s még legszebb bibliai jelenetei is valamely hétköznapiságot, a szakralitás ellentétét hordozzák a korábbi nagy művész vásznaihoz képest… Egy új kor van születőben, s örvendezzünk-e eme változásokon?
