Zsuzsink ma, szerdán, a gótika stíluskorszakával folytatta oktatásunkat, és igen, a kép mind jobban összeáll, ilyen kiváló magyarázót-megértetőt-példa-állítót aligha hord sokat hátán a Föld, és értettük, és láttuk és felismertük!! Nem sokkal később Szalma Jutka vetítette a spanyol barokk épületeit, s bár ilyenformán ebből az órából a reneszánsz kimaradt, nem éreztük már oly hézagosnak tudásunkat, ámultunk a spanyol barokk végtelen, túlzó pompáján, ki-ki kedve, ízlése szerint rajongott vagy borzadozott, de itt jön még a dél-amerikai kontinens katolikus templomainak megfoghatatlan, minden képzeletet, s lehet: jó ízlést felülmúló díszítettsége, zsúfoltsága, aranya… Van azonban olyan lény is a Pagonyban, akinek ennyi arany és ennyi angyal sem haladja meg szépségfelfogását, misztikumra való igényét! S aki fentiek miatt annakidején a San Roccóból is alig tudott kijönni, akár Krasznahorkai hőse a Christo Morto pillantása elől.
A következő órán építészeti oktatásunk szünetel, ellenben folytatódik a barokk korszak, valamelyes specialitásokkal, miközben a jövendő év előadásai is kezdenek kiválogatódni, hogy lassan hozzá-férjünk a nyári kirándulás témáihoz is!
